Zakynthos - A sziget keleti oldala

A Sziget keleti oldala

A túrasorozat utolsó része a sziget legészakibb pontjánál fejeződött be, a Skinari foknál.

Innen haladunk majd tovább a keleti parton a Központi Síksághoz tartozó településekbe, majd a sziget keleti partszakaszain tovább a fővárosig, Zakynthos-ig.

A Skinari fokot elhagyva, feltűnően sok autentikus görög épületeket találunk, ahol a helyi lakosoknak egy része kint, lócán üldögél és beszélget. Jó látni, hogy ezt még sikerült megőriznie a szigetnek a múltjából.

Agios Nikolaos

Néhány kilométer után elérjük Zakynthos egyik nagyobb kikötővárosát Agios Nikolaos-t. Innen indul komp Kefalóniára, és kisebb hajós túrák a sziget különböző pontjaira, mint pl. a Navaggio öböl és a Kék Barlangok (Blue Caves).

Emiatt igen forgalmasnak tekinthető ez a település, aminek megfelelően éttermek tömkelege épült ide, amelyek a halételek garmadát kínálja a turistáknak.

A település ékköve az Agios Nikolaos-sziget (Vardiola St. Nicholas).

A szigeten található a korai keresztény időkból származó templom és kolostor, aminek már csak a romjait találhatjuk meg, valamit a sziget tetejére épített velencei erőd maradványa is.

Az itt lévő strand pazar kilátással rendelkezik, ugyanis itt van ugye a sziget, és innen a vízből gyönyörű panoráma nyílik a keleti part lankás hegyoldalaira.

Lassan magunk mögött hagytuk ezt a csodálatos partot is, és haladtunk tovább délnek, de még mindig a keleti parton. Néha visszatekintünk, hiszen ezt a csodálatos panorámát nem lehet kihagyni.

Elhaladunk a sziget szűk, de mély öblös strandjai mellett is, ahová időhiány miatt nem tudtunk már betérni.
Legtöbbször utólag jön rá az ember, hogy milyen szép helyek mentén haladt el. Ilyen a volt az Agriosikia Beach és a Climati Beach is.

Mikro Nisi

Ezeken a gyönyörű panorámájú kanyargós utakon hamar elértük Mikro Nisit. Hasonlóképpen, mint Ag. Nikolaos, ezt a települést is egy kis sziget díszíti, és habár sokkal kisebb, de érdektelenebbnek egyáltalán nem mondható.

Sajnos ennek a résznek a többségét is csak az út széléről szemléltük meg, ahogy elhaladtunk mellette.

De nem úgy az Makris Gialos Beach-et, ahová érmes mindenkinek betérni. Az apró kavicsos part elég széles ahhoz, hogy ne legyen zsúfolt.

Érdekes, kis apróbb barlangok találhatóak a sziklafal belsejében.

Elhagytuk lassan a partot, ahová fájó szívvel tekintettünk vissza, és gondoltuk magunkban, hogy bárcsak több idők lett volna erre a partszakaszra is.

Xigia-Beach

Nem sokkal a Makris Gialos Beach után találjuk Xigia Beach-et is.

Egy 10 fokos lejtő, szűk sziklafalai között vezet le az út a sziklás partra.

A partját kénes szag lengi körül, ami a közelben levő meleg vizű forrásból fakad.

A központi síkság

A főúton tovább, a sziget központi síksága felé vesszük az irányt.

A központi síkság az egész Jón szigetvilág legtermékenyebb területe. Nagyrészt szőlőtermesztés folyik itt, és ennek megfelelően messze földön híres a zakynthosi bor. Természetesen az olajfák száma sem elhanyagolható.

A síkságot a keleti parttól egy alacsony dombsor választja el, míg nyugatról a magas hegyláncok csoportja.

Elhaladtunk Alykes mellett is. Javaslom, ha van idejük, nézzenek be ide! A központi síkság északi része jellegét tekintve olyan, mint Tsilivi, vagy Laganas. Szintén egy bulis, a turisták körében népszerűbb helyről van szó. Kevesebb természeti látnivaló, több a turisták kényelmét szolgáló vendéglátó egység van itt.

A város mögött található egy régi só lepárló tó is, ami már kevéssé emlékeztet múltjára. Ezt a tavat régen felduzzasztották tengervízzel, majd a vizet lepárologtatták róla, az így visszamaradt sót pedig felszedték. Ma már sokkal olcsóbb ezt a szárazföldi bányákból beszerezni, így elveszette egykori jelentőségét.

Pigadakia

A központi síkság belseje felé haladva elérjük Pigadakiát is. A falu a forrásairól kapta a nevét. Itt többnyire a nyugati hegyláncokról származó vizek jutnak a felszínre.

Itt megnéztük a Szent Barbara templomot.

Ellátogatunk a Kaki Rahi Taverna-ba, ami a görög esteknek ad helyet. Ezek igazi tradicionális rendezvények, amikkel elsősorban nem a turisták számára akarnak programot adni, hanem a helyi lakosoknak.

Sok érdekes falucska van még itt, ahová mi sajnos már nem térünk be, hanem elindulunk újból a keleti partra.

Gerakari

A központi síkságot északról három hegyi falucska is szegélyezi: Gerakari, Kypseli és Tragaki.

Mi karagaiban látogatjuk meg az Agios Nikilaos templomot, ami már messziről is mutatja a síkság határát.

Ezután Tsilivi felé vesszük közvetlenül az irányt.

Tsilivi

Üdülőtelepek tömkelege sorakozik ezen a részen. Zsúfolásig tele útszéli bazárokkal és éttermekkel. Nekünk kicsit túl zsúfoltnak tűnik ez a rész, és az első benyomás nem túl jó az embernek, egészen addig míg meg nem érkezik a strandra.

Itt sokkalta szebb, és jobb partja van a településnek, annak ellenére, hogy ez is a turisták által egyik leginkább kedvelt, bulis part, mint pl. Laganas.

Az arany homokos partja jó hosszan húzódik, és nagyon lassan mélyül. Olyan meleg vize van, mint lehet sehol máshol a szigeten. Olyan jó volt a part, hogy néhány órát maradtunk is és élveztük ezt a kellemes vizet. Hirtelen elfelejtettük a sziget zsúfoltságát is.  

Szintén itt található a Vizi világ is, ahol a különböző csúszdák garmadával találkozni.

Tsilivi után már a főváros, Zakynthos következik, amit nem teljesen, de már az előző túráink során meglátogattunk.

Így az utóbbi néhány cikk során sikerült körbejárni a szigetet, természetesen a teljesség igénye nélkül. Hiszem, ha itt lennék még egy hetet, ennyit biztosan tudnék róla még írni, mint ez a sorozat. De azt gondolom, hogy a legérdekesebbnek vélt helyeket sikerült bemutatnom, és szót ejtenem róluk.